Nem, most nem a filmről akarok véleményt írni. Csak ez jutott eszembe először. Többször gondolkodtam már azon, hogy mi lett volna, ha ekkor vagy akkor másképp döntök, vagy másképp dönt felettem a "sors".
Nemrég beszéltem egy kedves barátommal, akit már évek óta nem is láttam, s ahogy vele felemlegettük a múltat, ismét előtört bennem ez a gondolat, "mi lett volna ha"...

Mindannyiunk életében vannak olyan pontok, amik komoly kihatással vannak a jövőnkre, sőt, lehet mások jövőjére is! Ilyen lehet az iskola, férj/feleség, munkahely, baráti társaság és még kitudja mi mindennek a választása. Sok ilyen állomás van, és mivel mind másféle életutat szül, ezért a ténylegesen végigjárt életpályánk csak egy a sok ezer lehetőség közül. Persze az apró döntések is változtatnak némiképp, de igazán komoly kihatású választásokból pár tucat van az ember életében.
Olyan ez mintha egy ősöreg tölgyfát szemlélnénk: egyetlen törzsből indul, aztán szép lassan a vastagabb ágak más vékonyabb ágakban folytatódnak, még végül egy picinyke gally hegyén ott csücsül egy levél. Hogy milyen levél van az út végén (elszáradt, életteli, kisebb, nagyobb) azt csak azután tudjuk meg miután szemünk végigjárta a hozzá vezető útvonalat...

És mikor ebbe belegondolok, hirtelen beleborzongok!
A rengeteg lehetőség közül csak egyet tudok kipróbálni! Ráadásul nem is látom, a többi hova vezet, és nem is tudom meg.
Vajon a nagy kérdésekben mindig a helyes döntést hoztam -e meg? Persze lehet, hogy egy adott pillanatban nem csak egy jó út választható, sőt az is lehet, hogy ami jó egyben nem a legkellemesebb...
De ez még csak hagyján, ám mi van azokkal az emberekkel, akiknek az életét befolyásolom a döntéseimmel...

Na itt jön be a film. Aki látta tudja miről beszélek. Ha vissza mehetnék az időben ezekhez a fontos gócpontokhoz, és egy másik utat választanám, teljesen eltérő jelent kapnék, mint ahonnan elindultam.
"A pillangóhatás kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy egy dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését." a la wikipédia.

Személyes tapasztalatim is vannak ezügyben. Volt olyan, hogy azt gondoltam valamikor, "ezzel az emberrel soha nem tudnék szót érteni", aztán kiderült, mégis (az egyik ilyen embert ma a legjobb barátaim közé sorolom). De csak puszta "véletlennek" köszönhetem, hogy ezt ma már látom. Vajon hány olyan eset volt, amiről nem tudok?

Akkor aztán meg pláne "megremeg az ember térde" (hogy Édesapámat idézzem), ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy döntésünket mennyire befolyásolja a környezetünk, a hangulatunk. Legjobb példa erre Robert Merle A sziget c. könyvében Purcell és White kapcsolata. Jól mutatja be, hogy egy félreértett mozdulat, arckifejezés következtében hozott döntés, akár emberek életébe is kerülhet...
"Én azt gondoltam, hogy..." és soha többet nem beszélek az illetővel, vagy csak szimplán haragszom, neheztelek rá.

Azt persze badarság lenne állítani, hogy minden ilyen pontnál képes lennék megállapítani mi a helyes. "Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út." (Példabeszédek 14:12)
Ugyanez fordítva is igaz.

Talán sosem jutott ez eszünkbe, mekkora súlya van az adott pillanatnak, pedig van. Fel sem fogjuk mekkora!
Felelőtlenség lenne azt hinni, hogy ezek a döntések nem fontosak s csak egy legyintéssel elintézni az ilyen kérdéseket!
Ilyenkor örülök annak, hogy nem vagyok egyedül a döntéseimben, hogy van Valaki, aki átlátja az egész labirintust, és tudja azt is mi a helyes. Csak figyelni kell rá.

Ez megnyugtat.
És az a tudat is, hogy ha ennek ellenére mégis a rossz utat választom, akkor is Ő jóra fordíthatja azt!

Ha ugyanis nem lenne, folyamatosan rágódhatnék, hogy jól úton haladok-e vagy sem, mi lett volna, ha anno másképp döntök, mi lenne most velem, és másokkal, nem szalasztottam-e el valami sokkal jobbat.

Szeretem a vallásosságomat tudatos alapokra helyezni, ésszel hinni, nem csak érzelemmel, úgy érzem különben nem lenne értelme az egésznek.

Pillangóhatás? Igen, van. Keményen, könyörtelenül létezik. Még jó, hogy van Valaki aki tudja kontrollálni!