Nagyon vártuk ezt a koncertet, ez tény. Filmzenét könnyebb befogadni, és most valami könnyűre, de mégis komolyra vágytunk. Ráadásul ebben a tekintetben eléggé egyezik az ízlésünk Mónival. A Budafoki Dohnányi ZenekarZene-Kép sorozatának első része ideális választásnak tűnt.

2011 október 16. vasárnap 19:30 -ot izgatottan vártuk! A repertoár jónak ígérkezett, a koncert első részében Richard Wagner zenedrámáiból válogatott részleteket Hollerung Gábor, aki egyúttal vezényelt is, a második részben pedig többek között: Star Wars, Amadeus, 1492, Shrek, A Karib-tenger kalózai, és - amit talán leginkább vártam ebből a részből - a Macskafogó egy-egy részlete volt terítéken.

Egy "kis" bevezetővel kezdődött a koncert. Nem sűrűn hallani beszédet egy komolyzenei koncerten, most a karmester bő 10 percben elmondta, mi várható a Zene-Kép sorozattól illetve ettől a koncerttől.
Az első rész, olyan is volt, mint amit vártam (vártunk), tetszettek a részletek, bár néhol lehetett volna kicsit több, monumentálisabb. Bevallom őszintén, ez kicsit zavart, de ettől függetlenül nagyon élveztem! Jól mondta Hollerung Gábor, Wagner ugyan azokat az elemeket használta, mint amiket manapság a filmzenéknél.

De mi leginkább a második rész miatt jöttünk! Kezdetben nem is maradt el a várakozásoktól, az azért már némi balsejtelmet ébresztett, hogy egy rendkívül hosszú (és, valljuk be, nem épp profi) videó intróval kezdődött. Annyi pozitívuma volt a dolognak, hogy megtudtam a Zene-Kép következő részében Smetana, és Dvořák darabok lesznek, ami, finoman szólva, felcsigázta az érdeklődésemet.

Poénosan kezdődött a 2. rész, a 20th Century Fox intrója után Darth Vader elfoglalta a karmesteri pozíciót, de azalatt a pár másodperc alatt, amíg elkezdte a Star Wars főcímdalát, nem nagy karmesteri talentumról tett tanúbizonyságot. Hollerung Gábornak így vissza kellett szereznie pozícióját, ami (természetesen) sikerült. Nem mondom ötletes volt.

Ám a folytatás már kevésbé volt jó. Az eleje még felül is múlta várakozásainkat (Mozart Requiemének részletei szóltak az Amadeus alatt, kórussal!), de utána. Leginkább csak húztuk a szánkat. Az 5. elem hangulatát idéző maskarával előadó Czerovszky Henriett Shrek Hallelujah verziója például már kiverte a biztosítékot.
Ráadásul a filmrészletek vetítése a darabok alatt sokszor zavaró volt, főleg amikor performanszié is társult az előadáshoz.
Nem baj, gondoltam, majd a végén a Macskafogó kárpótol a dolgokért. De az utolsó darab is elhangzott, a Macskafogó azonban nem jött. Tapsoltunk, és már mentünk volna, amikor bemondták, hogy lesz ráadás, és jött a Macskafogó :-)
Egy külön kis zenekar adta elő, és igen, ez tényleg sok mindenért kárpótolt!

Sajnos azonban az összkép nem volt olyan rózsás, mint amit szerettünk volna.